A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokú, jogerős ítélet született annak a két rendőrnek az ügyében, akiket védekezésre képtelen emberek bántalmazásával vádolnak. A 2006. őszi tüntetés-, és zavargássorozat idején a bevetésről visszatérő rohamrendőrök megbilincselt őrizeteseket vertek a kőbányai rendőrkapitányság aulájában, egy perui férfinak orra tört. Az elsőfokú bíróság által felmentett főtörzszászlós ügyében az Ítélőtábla új eljárás lefolytatását rendelte el, az első fokon elítélt rendőrtiszt büntetését pedig súlyosbította: nem mentesül a büntetett előélet jogkövetkezményei alól, vagyis nem maradhat rendőr. A fiatal hadnagy elsírta magát az ítélet hallatán.(forrás)
Jól értem, férfi voltál hivatalos személyként ártatlan, védekezésre képtelen embereket verni, de amikor a bíróság túlzott mértékű toleranciát mutatva a jogosan megérdemelt letöltendő börtönbüntetés helyett csak az állásod elvesztését mondja ki, akkor bömbölsz mint egy gyerek?
Persze, tudom Én, hogy miért tetted - ott volt a Parancsnok, aki utasított vagy sugalmazott és ott voltak a kollégák akik büntetlenül megúszták ugyanezt. Tudja ezt a bíróság is, feltehetőleg ezért nem kaptál fegyházat, ne a talpas paraszt bukjon, ha az igazi vezetők büntetlenül maradtak.
A bíróságnak is sokkal kényelmesebb ez így, mert viszonylag könnyedén befolyásolja a politika. Nem kell megkeresni az igazi felelősöket. A magyar igazságszolgáltatás gyenge. Tudjuk.
De Mi, állampolgárok nem felejthetjük el, hogy Nürnberg óta az "I've been just following orders" nem megfelelő védekezés, különösképpen akkor, ha az aki a parancsokat adta nem ül a vádlottak padján vagy a börtönben.
A helyzet az, hogy nem igazságos az élet, csak fordítva, mint szeretnéd. Téged megbüntettek, míg a parancsnokodnak egy haja szála se görbült, gondolod? Inkább azt mérlegelnéd, hogy mindkettőtöknek börtönben lenne a helye és füledet farkadat behúzva kérnél bocsánatot, ahelyett hogy továbbra is tagadod a menthetetlent.
Tetszett volna embernek lenni majd két éve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése